is Jotapat alá menyen., e Galiléának leg eröseb vára volt. de leg elöször az oda vivö utakot meg egyenesiteté. mivel a gyalognak igen nehéz utak valanak, a lovas pedig azokon el nem mehetet, Azon idö alat. vespasianus meg vevé Gadarát. és fel égeté, mind a körül valo falukal együt, ez a város tsak két mély földnire volt jotapáthoz. Josef meg tudván avespasiánus szándékját. Jotapátba zárkozék. 21 maji. Vespásiánus azon örüle. gondolván. hogy ha Josefet meg foghattya, ura lesz az egész Galiléának. Josef sokat beszélvén Jotapátrol. meg nem mondgya hogy mely tályon volt az avár. Mihent vespásiánus meg tudá hogy Josef jotapátba volna két vitéz. és értelmes kapitant külde alája. ugy mint Placidust. és Ebutiust. ezek minden felöl körül vévék avárost. másnap maga is alája mene az egész hadával, és az után valo nap vini kezdé. a mely egész nap tarta, a Romaiak tizen harom embert vesztének el. és sok sebbe esék közülök, a sidok pedig tizen hét embert., és hat százan sebe esének, a következendö öt napon hasonlo ostromok valának. egy aránsu gyözedelemel mind a két részröl. A város magos kösziklán feküt. és sohult ahoz nem férhettek, hanem észak felöl. de Josef még azt a részt is az eröséghez foglalta volt, ugy hogy az eröseghez tellyeségel ne lehesen férni.
Vespásianus látván hogy a sidok keményen tartanák magokot. igen magos állásokot emeltete fel. a városnak olyan felire amelyet könnyeben lehete ostromlani, azon pedig egy nehány napokig ki mondhatatlan siettségel munkálodának, a sidok magok resziröl, minden tehettségekel azon valának hogy a munkát késedelmeztessék, és félbe hagyatathasák, de nem álhatának ellene az erönek, és a sokaságnak, Josef igen nagy siettségel más
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 808)